2014. április 13., vasárnap

7. rész

Reni szemszöge*
A koncert eszméletlen volt. Komolyan csodálatos hangjuk van élőben is, nem úgy mint egyes hírességeknek... (gondolok a The Wantedre. (Sorry TW rajongók, de Directioner vagyok :P)) Aztán nagy nehezen eloszlott a tömeg, ezért amikor odaakartam menni a srácokhoz Vikivel, hirtelen valaki visszarántott.
És mivel eddig nagyon jó napom volt, most valakinek elkellett rontania. És az a valaki az unokanővérem, Lucinda. Szépen szólva, egy szóban: utálom! Egy: azért mert ő egy igazi pláza cica. 1 kilós smink, 10 centis magassarkú, mini szoknya. Ah... -.- Ja meg persze a fiúkat az ujja köré csavarja. Szánalmas. És akkora a szája mint a Bécsi kapu. De inkább arról nem is beszélek, hogy miket csinál velem. Azt állítja, hogy nagyon szeret meg puszi-puszi, de én tudom, hogy ugyan úgy ki nem állhat. :D
- Szia Reniiikém! -puszilt meg ezért rúzsos lett az arcom. Fújjj... Egyből letöröltem -Na nem is örülsz nekem?
- Hát nem igazán! -fintorogtam, aztán Ashton észrevett minket. Egyből odajöttek hozzánk és kérdőn néztek ránk. Lucinda egyből felismerte őket és sikongatni kezdett. Én erre csak a szememet forgattam.
- Igen ők azok, fogd fel! -mondtam unottan.
- Reni, ő ki? És miért puszilt meg az előbb? -kérdezte érdekesen nézve (ami vicces volt :D) Luke.
- Ő itt az unokanővérem, Lucinda. Lucinda, ők itt a 5 Seconds Of Summer -mutattam be őt/őket.
- Sziasztok nagy rajongótok vagyok! -szemezett Luke-val.
- Lucinda?! -fordultam felé.
- Igen?
- Beszélhetnénk? -húztam arrébb.
- Persze -rebegtette a szempilláit.
- Ide figyelj! Eddig 16 éven át árnyékként éltem mögötted, most végre nekem is vannak igazi híres barátaim, akiket nagyon szeretek! Ha te ezt elrontod, vagy elveszed őket, akkor engem többé ne nevezz unokatestvérednek se semminek! Ne számíts rám többé! Felfogtad? -mondtam kicsit sem kedvesen.
- Jajj de ari vagy! Na, de menjünk vissza Luke-hoz! -simogatta meg a fejem mint egy hülye gyereknek, és elment. Összehúzott szemmel néztem utána, és én is odamentem hozzájuk. Bence megjött (WC-n volt :D) és egyből megijedt Lucindától.
- Te meg mit keresel itt? -tágult ki a szeme neki is. Ebből látszik, hogy kedves bátyám sem szívleli.
- Itt lakok vagy fél éve.
- Mikor történt ez? Fel sem tűnt...- rántotta meg a vállát aztán a fiúkhoz fordult. Bencével nem izguljuk magunkat halálra, ha ilyeneket mondunk és megsértődne, mert nem nagyon érdekel.
- Na jó nem indulnánk? -kérdezte pattogva Viki. Hálás szemekkel néztem rá, és egyből beleegyeztem.
- Menjünk! Szia... Lu... -akadt meg Michael.
- Lucinda! -kérte ki magának.
- Lucinda! Szia, Lucinda! -forgatta a szemét és hátat fordítva elindultunk.
- Hé! Azért valamikor találkozunk? -nézett rénk kiskutya szemekkel. Mindenki rám nézett mert tudták, hogy csak rajtam múlik. Kicsit megenyhültem, mert azért mégis csak a rokonom.
- Na jó... Valamikor -néztem unottan aztán beszáltunk a kocsiba. Ott kifaggattak Lucindáról és amit mondtam mind megerősítette Bence is. A srácok nem nagyon lepődtek meg, a kinézete miatt is. Lucinda most nagyon elrontotta a kedvem. Ismerem, és tudom, hogy be fog próbálkozni Luke-nál, és nem fog rólunk leszakadni. Ahogy hazaértünk, kipattantunk és hulla fáradtan bedőltünk a házba. Szó, szerint Ashton még szét is terült a padlón. Majd Bence jön be és nem vette le a napszemüvegét ezért alig látott valamit, így átesett Ashton-on. Körberöhögtük őket, aztán mindenki felment átöltözni. Kirángattam a szekrényemből, egy melegítőt és egy pólót, majd levettem a vizes ruhákat amik rám tapadtak. Felvettem a szárazat és már
jobban éreztem magam. :D
Utána leültem az ágyamra és egy kicsit felnéztem facebook-ra ahol megrohamoztak Diáék. Vagyis majdnem az összes barátom. (csak azt nem értem, hogy náluk most nem este van? Vagy nem tudom biztosan.... xD) Elővettem a fejhallgatóm és bekapcsoltam egy kis zenét. Elvoltam így vagy fél óráig amikor Calum jön be hozzám.
- Hát te? -kérdezi meglepve.
- Én, itt lakok.
- Ahj, nem úgy -nevette el magát - Hogyhogy, nem jöttél le még?
- Jaa. Kicsit beszélgetek, a régi barátokkal -rántottam meg a vállam.
- Hát jó, de olyan rossz kedvűnek látszol- húzta el a száját és leült mellém.
- Á, nem fontos -legyintettem.
- De fontos! Minden fontos, ha rólad van szó! -szögezte le. Elmosolyodtam, és vettem egy nagy levegőt.
- Lucinda. Igen már megint ő. Tudom, hogy azt hiszitek, hogy túl reagálom, de én már rég óta ismerem és ő olyan ha valamit akar azt így vagy-úgy megszerzi. Ezalatt titeket értelek. Most nagyon jóban vagyunk, de hogyha Lucinda beférkőzik ebbe a baráti körbe, azon lesz, hogy engem kitegyen. Pedig én nagyon szeretlek titeket, és szeretek veletek hülyéskedni -mondtam szomorúan.
- Na akkor most ide figyelj! -fordított szembe magával - Téged senki ebben a világban nem túrhat ki! Vagyis megpróbálhatja, de azt mi sohasem hagynánk. Mi úgy szeretünk téged mint a húgunkat. Ha te nem lennél, mi még Bencével mindig a TV előtt gubbasztanánk és nem lennénk túl, egy ilyen csodálatos napon. Te egy nagyon vicces, szerethető, szép, menő és sorolhatnám még milyen lány vagy. Mi nagyon szeretünk téged, és nem engedünk el,  még ha azt is akarnád -nevettünk - Érted?
- Igen- sóhajtottam. Aztán mozgást észleltünk az ajtó mögül.
- Áu! Hülye vagy ráléptél a lábamra! -hallottuk Ashton hangját.
- Hát jól van, Michael mozgolódik itt mellettem -szólt Luke.
- Maradjatok már csöndben meghallja! -szólt rájuk Viki. Calumra néztem kérdőn. Ő csak ártatlanul vigyorgott rám.
- Felesleges már lebuktatok! -legyintett Calum, mire én nevetve kinyitottam az ajtót és mind beborultak. Ashton-nál még egy pohár is volt, mintha jobban hallott volna vele, mint anélkül. :D Egyből rám néztek és 1000 vattos vigyorral integettek. Már nem tudtam tartani, kiszakadt belőlem a nevetés. Majd nehézkesen, de felálltak. Luke fogta meg előlről mind a két karom, így szembe fordítva magával.
- Csak, hogy tudd, amit Calum mondott minden igaz! -simított végig a karomon. Elmosolyodtam és megöleltem, majd utána Ashton-t is és Michaelt is. Aztán Vikit is, de őt csak úgy. :)
- Nagyon örülök, hogy velem jöttél! -súgtam a fülébe.
- Én is -szorított meg.
- Na, de akkor most menjünk le és csináljunk palacsintát! -csapta össze a kezét Calum. Elröhögtük magunkat, mert már tudtuk, hogy mi lesz ebből.
Leszaladtunk a konyhába, és elővettünk mindent ami kellett. A tészta készítés még úgy ahogy sikerült. (Bár kitudja hogy, de Michael és Luke orra olyan lett, Bencének meg a füle :D)
- Hallod ehhez is tehetség kell! -veregette meg Viki a vállát. Aztán elővettük a serpenyőt, és először Viki és én mutattuk meg, hogy hogy kell. A srácok tátott szájjal néztek. Majd óvatosan a kezükbe adtuk és a tésztát beleöntöttük. Utána letették a sütőre, és amikor már nagyjából megsült az egyik oldala, megfogták és feldobták. Na a 4-ből 2 jött vissza, de az sem a serpenyőbe, hanem jobb esetben a földre rosszabb esetbe Ashton hajára. Egyből leszedtük, mielőtt még megégette volna. (Szerencsére nem lett semmi baja, csak majd vár rá egy hajmosás) Utána kezdtünk el nevetni. Michael-é és Luke-é a plafonon táborozott le, és Calum-é volt a földön. Azt egyből feltakarította, de közben dőltünk a nevetéstől. Aztán Luke felvett a nyakába, mondván én könnyű vagyok szedjem le.
- Hát kössz -röhögtem. Fakanállal próbáltam lekaparni ami sikerült is, csakhogy nem hoztam tálat vagy valamit ezért ez is a földre potyogott. Eljátszottam ezt a másikkal is, aztán Luke letett és kidobtuk a fogyatékos palacsintákat, és újra kezdtük, de most a dobálás kimaradt.
Majd amikor kész lettünk tettünk bele nutellát/lekvárt/kakaó port/ túrot és nekifogtunk. Közben azért Vikivel elgondolkoztunk, hogy amíg mi nem voltunk itt, hogy nem haltak éhen, ha palacsintát sem tudnak csinálni? :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése